Aurum király

Homeopátiás mesék kicsiknek és nagyoknak

32 oldal

Magánkiadás
2012

6 éves kortól

Szokatlan és különleges könyvecske ez. Mesekönyv, melyben homeopátiás mesék olvashatók. Az Óperenciás tengeren is túli királyi udvar mesebeli alakjai elevenednek meg a könyv lapjain, homeopátiás köntösbe öltözve. Találkozhatunk a szeleburdi Árnika királykisasszonnyal, az izgulós Gelsemium udvarhölggyel, Pulsatilla királynéval, Aurum királlyal és még sok más szereplővel. Kiderül, hogy miért szenvedett Palladium hercegnő, és az is, hogy milyen furcsa szokásai voltak Arsenicum udvarmesternek. Arra is fény derül, hogy a szereplőkével azonos nevű homeopátiás golyócskák segítségével milyen betegségekből lehet kigyógyulni.

A szerzőnek, a gyermekgyógyász-homeopata Kürti Katalinnak, különös érzéke van ahhoz, hogy bonyolult dolgokról is élvezetesen és könnyen érthetően meséljen. Így a könyvecske egyidejűleg szolgálja a szórakoztatást és a tanulást is. Kedves, örömteli és hasznos olvasmány lesz gyermeknek és felnőttnek egyaránt.

Ezt mondják róla:

Eleinte nem nagyon tetszett a könyv, fanyalogtam, hogy amatőr a szöveg, laposak a történetek, közepesek az illusztrációk, és különben is, az ilyen tanmeséket ki nem állhatják a gyerekek. Aztán szép lassan megváltozott a véleményem. Két-három este alatt elolvastuk a gyerekeimmel a rövid meséket. Baloldalt mindig a szöveg van, jobbon a hozzá kapcsolódó illusztráció. Először a képek humora fogott meg, noha a technika továbbra sem tetszik. Aztán észrevettem, hogy az a gyógyító szer, amiről az aktuális mese szól, mindig megjelenik (általában fotó formájában). Később a minden oldalon visszatérő háziállatok figurája fogott meg, a nyuszik kifejezetten jó karakterek, önálló életet élnek, lehet rajtuk mosolyogni. A mesékkel egy királyi udvar életébe pillanthatunk be, megtudhatjuk, hogy Árnika királykisasszony teste folyton teli van kék-zöld foltokkal, Gelsemium úrhölgy megállás nélkül szorong, Aconit királyfi túlérzékeny, és Palladium hercegnő dúlásának-fúlásának oka nem más, mint a testvérféltékenység. A többi szereplőről is, olvashatunk egy-egy jellemrajzot, és az is kiderül, hogy melyik alkati szert kell használniuk. Minden mese után olvasható egy rövid használati utasítás, ami úgy kezdődik, hogy „Kedves Gyerekek!”. Amikor többedszerre olvastuk a könyvet, szerettem volna elhagyni ezeket a kissé valóban didaktikus, „doktor nénis” megjegyzéseket, de a gyerekeim ragaszkodtak hozzá. Mindannyian magukra ismertek, és arra is rájöttek, melyik az én alkati szerem. Mi több mint tíz éve szinte minden nyavalyánkra homeopátiás szert használunk. Nem tudom, hogy a homeopátiát nem ismerők, illetve a szkeptikusok hogyan reagálnak a könyvre, de minket meggyőzött arról, hogy mégis érdemes lenyelni ezeket a néha kicsit túl édeskés mesebogyócskákat.

(Both Gabi, Meseutca)