Címkék: táplálkozás,  egészség,  egészséges táplálkozás,  reggeli

Mit esznek gyermekeink az óvodában – és mit kellene?

Menza vagy házi koszt? A válasz elsőre egyértelműnek tűnik, pedig nem az: egy nemrégiben az Egyesült Államokban végzett felmérés szerint az amerikai iskolákban korszerűbb, egészségesebb a koszt, mint otthon. Ezt a felmérés után pontos kimutatásokkal, százalékokkal támasztották alá. De mi a helyzet Magyarországon?

Felmérésekben itt sincs hiány, a tisztánlátásra szükség is van, hiszen a 18 éven aluliaknak több mint a fele vesz részt közétkeztetésben: az óvodásoknak 95 százaléka, az általános iskolásoknak a fele, a középiskolásoknak harmada menzás.

- Az OÉTI által az ÁNTSZ közreműködésével 1000 óvodában - az óvodák 20 százalékában - két éve elvégzett reprezentatív táplálkozás-egészségügyi felmérés sok szempontból is tanulságos volt – mondja Zentai Andrea, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) Diétás és Közétkeztetési Osztályának vezetője. Az étlapok elemzése és a laboratóriumi vizsgálatok eredményei is azt igazolták, hogy sok menzán nem megfelelő a nyersanyag-felhasználás, levesporok, ételízesítők, magas zsírtartalmú húsok és húskészítmények, cukrozott italok nagyarányú alkalmazása figyelhető meg. Ugyanakkor kevés a zöldség, a gyümölcs, a teljes őrlésű gabona, a sovány tej és tejtermék, illetve folyadékpótlásra az óvodák egyharmadában nem az egészséges táplálkozás irányelveinek megfelelő italok szolgálnak.

A szülők körében végzett kérdőíves felmérés során fény derült arra, hogy a szülők 28 százaléka egyáltalán nem tudta, mit eszik a gyereke az óvodában. Ennek oka lehet például az, hogy a gyerekek egy része nem tudja elmondani, mit evett, de súlyos problémát jelent az is, hogy nem minden óvodában volt kifüggesztve az étlap. Pedig a kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozásához - ahhoz, hogy ne fordulhasson elő, hogy a gyerek ebédre és vacsorára is tejberizst kap - a szülőknek a közétkeztetésben összeállított étrend figyelembevételével kellene az otthoni étkezéseket megtervezniük. A közétkeztetőnek az óvodás gyermekek napi tápanyagigényének csak 65 százalékát kell fedeznie a három étkezéssel (tízórai, ebéd, uzsonna), ebből következik, hogy a többit otthon kellene megkapni a gyermeknek.

- Azt is vizsgáltuk, hogy mit esznek otthon a gyerekek. Az elmúlt évben szerveztük meg a Startolj reggelivel! iskolareggeli programot, amelynek célja volt hatékonyan felhívni a figyelmet a reggelizés fontosságára. A tanulókat első héten a reggeli jelentőségével és összeállításának módjával kapcsolatos oktatásban részesítettük, majd további öt héten keresztül ingyen kapták az OÉTI szakemberei által összeállított egészséges reggeliket. A program során a gyerekek otthoni, reggelizési szokásait is felmértük. A reggeli ugyanis a nap startja, meghatározza a gyerek napi közérzetét, erőnlétét, magatartását, sőt iskolai teljesítőképességét is: azok a tanulók, akik nem reggeliznek, gyengébben teljesítenek az iskolában, rosszabb a memóriájuk és gyakran agresszívek. Ezen túlmenően a reggeli étkezés elhagyása kiemelt kockázati tényezője a gyermekkori elhízásnak.

hirdetés

Meglepő eredményekkel szembesültek. Kiderült, hogy a szülőknek és gyerekeknek csak a fele reggelizik, főként időhiányra hivatkozva. A gyerekek harmada mindennap ugyanazt kapja reggelire, harmaduk maga készíti el a reggelijét, 40 százalékuk reggelizés közben tv-t néz vagy számítógépezik. A gyerekek 40 százaléka lekváros, mézes, nutellás kenyeret eszik reggel, és csupán 6 százalék kap zöldséges szendvicset. A gyerekek 17 százaléka energiaitalt, de még ennél is nagyobb hányaduk kólát fogyaszt a korai órában, vizet viszont csak 20 százalékuk iszik.

A hat hónapos utánkövetés adatai alapján jelentősen javultak a reggelizési szokások, ekkor már 61 százalék volt a rendszeresen reggelizők száma, és nyers gyümölcsöt a korábbi 16 százalékkal szemben a gyerekek 20 százaléka fogyasztott. Bebizonyosodott, hogy az oktatás és az egészséges választék egyidejű biztosítása hatékony módszer.

- Egyre többen értik meg, hogy az elhízás, amelynek előfordulása minden korosztályban nőtt az elmúlt időszakban - 10 év alatt megháromszorozódott -, több betegség kockázatát hordozza magában. A 2010-es tanév őszén hétévesek körében elvégzett vizsgálat eredményei szerint minden negyedik lány és minden ötödik fiú túlsúlyos vagy elhízott – fedte fel a szomorú adatot Zentai Andrea. - Az elhízott gyerekek 30-80 százalékából elhízott felnőtt lesz, és számolnia kell a túlsúly szövődményeivel: magas vérnyomással, a cukorbetegséggel, zsíranyagcsere-zavarokkal, mozgásszervi problémákkal, szív- és érrendszeri, valamint daganatos betegségekkel.

A felmérések, az egészséges táplálkozással kapcsolatos programok nem öncélúak. Igaz, a szakemberek nem nézhetnek be az otthonok hűtőszekrényébe, a gyerek tányérjába és a bevásárlókosárba, de felhívhatják a családok figyelmét folyamatosan arra, hogy az evés nemcsak jóllakás, hanem annál sokkal több, egészségünk egyik fő pillére.
A közétkeztetésről viszont sok minden kiderül az elemzések során. Sajnos legtöbb esetben az, hogy sem minőségben, sem pedig mennyiségben nem felel meg az egészséges táplálkozás irányelveinek. Ezt nem lehet szépíteni, amikor az óvodai étkeztetésben például a só mennyisége háromszorosa a korosztály számára ajánlottnak. A tej és tejtermékek, valamint a zöldség és gyümölcs fogyasztása is jelentősen elmarad az ajánlásoktól, és ennek nem csak anyagi okai vannak, holott az érdekeltek előszeretettel hivatkoznak erre.

De azt is igazolták a vizsgálatok, hogy nem "ugrott meg" jelentősen a költségvetés, és nem "rendült meg" a kassza ott, ahol több egészséges, vitamindús ételt kaptak a gyerekek, sőt sok esetben a kisebb ráfordítható összeg ellenére egészségesebben étkeztetik a gyermekeket, csupán az odafigyelésnek, tudatosságnak köszönhetően.

Hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges.

hirdetés