Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Skanzen)

Élő múzeum - így hirdeti magát a Szentendrei Szabadtéri Múzeum, népszerűbb nevén a Skanzen. S valóban: a falusi élet hangulatáról valós benyomást szerezhetnek itt kisebbek és nagyobbak egyaránt. A hű faluképet nem csak a településbe rendezett, bútorozott lakóházak adják, hanem az ólak, istállók, présházak, pincék, műhelyek, malmok, templomok, és nem utolsósorban azok a kertek, kaszálók, szántóföldek, amelyekben az adott vidékre jellemző növényvilág található meg. Csupa-csupa olyan dolog, amelyekkel a gyerekek - nem csak a városlakók, de sokszor még a vidéken élők is - ma már inkább csak mesékben, rajzfilmekben találkoznak, de a való életben ritkán láthatják őket. Itt viszont minden megelevenedik: régi kézműves mesterségek kelnek életre, a berendezett házakon keresztül pedig egy kis fantáziával bepillantást nyerhetünk régi korok embereinek életébe. Mindezt ráadásul szabadtéren, a Duna-Ipoly Nemzeti Park közvetlen környezetében. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum a kulturális kikapcsolódás és a természetjárás élményének ideális ötvözetét nyújtja a kisgyermekes családok számára!

vissza

előre

vissza

Látnivalók, szórakozás

Kiállítások a tájegységekben
A Szabadtéri Néprajzi Múzeum célja, hogy bemutassa a magyar nyelvterület népi építészetét, lakáskultúráját, gazdálkodását és életmódját eredeti, áttelepített épületekkel, hiteles tárgyakkal, régi településformák keretében, a 18. század közepétől a 20. század első feléig tartó időszakban. A több száz építmény faluszerű épületcsoportokba, 8  tájegységbe szervezve várja a látogatókat.

1. Felső-Tiszavidék
   Ez az épületcsoport az ország észak-keleti sarkában, a Szlovákia, Ukrajna és Románia közé ékelt területen élt népesség falusi építészetét örökíti meg. A tájegység egy falusi teret és az odavezető utca egyik házsorát mutatja be. Az udvarokban megtalálhatók a vidék jellegzetes kultúrnövényei (pl. besztercei szilva, milotai dió).
2. Alföld
   A tájegység a mezővárosi tér és a szabálytalan elrendezésű, falusias településrészből áll, mely folyamatosan épül. Az alföldi tájegységben számos műhely kapott helyet: tímár műhely, kékfestőműhely és a pékség, ahol hagyományos akácfa tüzelésű kemencében sülnek a kenyerek és péksütemények.
3. Kisalföld
   A kiállítás a Kisalföld gazdagon tagolt néprajzi képét igyekszik hagyományaiban és változásaiban megmutatni. A tájegység két szemközti házsorának épületei határozottan eltérnek egymástól: az egyik oldalon téglából épült, módos házak, a másik oldalon szerényebb, földfalú, nád- és zsúpfedésű épületek állnak. Ebben a tájegységben üzemel a múzeum autentikus berendezésű vegyeskereskedése, a Szatócs bolt.
4. Nyugat-Dunántúl
   A tájegység a Vas megyei Őrség, a Zala megyei Göcsej és Hetés hagyományos paraszti világát tárja a látogatók elé. A múzeumi tájegység központjában álló harangláb, a köré csoportosuló lakóházak és gazdasági udvarok a sík zalai területek aprófalvait, a távoli dombon magasodó, kerített ház a szeres településeket idézik. Messzebb a zalai szőlőhegyek présházai sorakoznak. A tájegységben található Vöcköndi lakóházban a gyerekek kipróbálhatják a ház körüli munkákat, vagy a Kondorfai iskolában beülhetnek az iskolapadba és megtudják, hogyan is zajlott egy falusi iskolában a tanítás.
5. Bakony, Balaton-felvidék
   A múzeumi tájegység a kőépítkezés különféle változatait mutatja be lakó-, gazdasági, közösségi és egyházi építményekkel. A tájegységében találunk vízimalmot, mely minden nap be is indul. Az épületegyüttes dísze a Szent Márton tiszteletére emelt katolikus templom.
6. Dél-Dunántúl
   A múzeum legnagyobb területen fekvő tájegységében a széles utca egyik oldalán, a szalagtelkeken szilárd falú házak állnak, míg a halmazos szög szabálytalan alakú telkein gerendavázas épületek találhatók. A falut az egész Dél-Dunántúlra jellemző, vesszőből fonott kerítés, illetve a falukapu zárja le, a kapun kívül helyezkednek el a határbeli építmények: a szőlőhegyi tanya, a temető és a pajtáskert.
7. Felföldi mezőváros
   A tájegység épületei a 18-19. századi kőépítkezés helyi hagyományait mutatják be. A keskeny beltelkekre épített, változatos alaprajzú lakóházak borházzal, pincével, esetleg műhellyel egészültek ki. A felső szinten a táblás kályhával fűtött szoba és a konyha kapott helyet, amelynek közepén kemence állt. Lent, az udvarról vagy utcáról gerendamennyezetes présház, vagy boltozott pinceház és lyukpince nyílt. A tájegységben sétálva megismerkedhet a cipész mesterséggel, a szőlészethez és borászathoz kapcsolódó eszközökkel, pincék sokaságát járhatja be és megnézheti, milyen is egy igazi zsidó kereskedőház.
8. Észak-magyarországi falu
   A 2010-ben átadott és még ebben az évben Év Kiállítása díjat nyert új tájegység az Ipoly és a Bodrog közötti terület hagyományos népi építkezését, életmódját mutatja be. 12 lakóház és 26 melléképület magasodik itt, közel 5000 eredeti műtárggyal. A tájegység a mai Heves, Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és a történeti Hont, Gömör és Kishont megyéket felölelő táj kultúráját mutatja be. A táj legnagyobb néprajzi csoportját a palócok alkották, és több nemzetiség is élt ezen a vidéken: németek, ruszinok és szlovákok. Az Észak-magyarországi falu tájegységünkben megismerheti milyen a novaji lakodalmas kalács, milyen ízű az erdőhorváti perec, hogyan élt egy parasztcsalád a 19. század végén, vagy éppen hogyan is dolgozik egy muzeológus.

Tematikus műhelyek
Ezekben a műhelyekben a gyerekek és a felnőttek "működés közben" ismerkedhetnek meg régi mesterségekkel. Kovácsműhelyek, cipészműhely, takácsműhely, pékműhely, csizmadiaműhely, kékfestő műhely, tímárműhely, vízimalom, szárazmalom, szélmalom, darálómalom - ezek mind-mind megtalálhatók a Skanzenben.

Skanzen vonat
Korhű öltözékben dolgozó masiniszta és kalauz irányításával járja be a múzeumot a Skanzen Vonat a bejárati épületnél található mezőhegyesi vasútállomás másolatától a Néprajzi Látványtárig és vissza. Az óránként induló, legfeljebb 15 km/h sebességgel közlekedő motorkocsi fél óra alatt teszi meg az utat 80 utasával. A 2,2 kilométeres vasútvonalon 5 megálló segítségével minden tájegység könnyen megközelíthető. A Skanzen Vonatot a restaurálás során átalakították, így babakocsival és kerekesszékkel is igénybe vehető.

Skanzen Galéria
A Skanzen igazgatási épületében található a Skanzen Galéria, amely szentendrei kötődésű kortárs művészek időszaki kiállításainak ad helyet.

Néprajzi Látványtár
Tudta, hogy a kiállításokban a műtárgyak csupán 5%-át mutatják be? Hol tárolják a többit? A Néprajzi Látványtár ebbe enged betekintést. A közel 60.000 db műtárgyat felsorakoztató tanulmányi gyűjtemény egyszerre raktár és muzeológiai munka színtere. A Látványtárban elsősorban hétköznapi élet jellemző tárgyait ismerhetjük meg, akár az állókát is.

Természeti környezet, kellemes pihenőparkok
A Skanzen a Pilis-hegységben, a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén helyezkedik el. A Sztaravoda forrás és a patakvölgy környékén az eredeti növényzet még háborítatlanul él a völgy vonalát követő galériaerdőben. Kora tavasztól késő őszig védett növényeket (pl. tavaszi tőzike, sudárkankalin, pusztai árvalányhaj, agárkosbor) figyelhetnek meg itt a látogatók. A múzeum területén található védett vagy védelemre érdemes növényfajokat a tanösvény program keretében ismerhetik meg az érdeklődők.
A múzeum rétjei, ligetes parkjai a gyermekek számára lehetőséget kínálnak a szaladgálásra, az önfeledt játékra, a felnőtteknek pedig egy kellemes sétára. A látogatás során elfáradt vendégeket a tájegységek mellett ivókutakkal felszerelt, árnyas pihenőhelyek várják.

Különleges események, rendezvények, programok

• Fesztiválok egész évben:
  Húsvét, Pünkösdi Sokadalom, Alkotónap, Szüreti Sokadalom, Szent Márton Újborfesztivál és Libator
• Szülinapi zsúr
  A múzeumpedagógus által irányított foglalkozás a Nyugat-Dunántúl tájegység vöcköndi házában emlékezetes szülinapi ünnep: a gyermekek kipróbálhatják a lovaskocsizást, a gyertyamártást és más érdekes tevékenységeket, s még mézes meglepetésben is részesülnek! Választható a „Munkák a ház körül” program is – itt a gyerekek játékos formában megismerhetik a szénarakást, a vajköpülést, a kukoricamorzsolást, a dagasztást, miközben történeteket hallanak régi szokásokról, a régi falusi mindennapokról.

Étkezés

Jászárokszállási fogadó
Mádi borozó
Pékség
Resti

Vásárlási lehetőségek

Portéka bolt
Szatócsbolt

Elérhetőség

Cím: 2000 Szentendre, Sztaravodai út
Tel.: (06-26) 502-500
Web: www.skanzen.hu

Megközelítés

HÉV-vel
Budapestről a Batthyány térről induló HÉV járatokkal lehet eljutni Szentendrére. A menetidő 40 perc. A HÉV végállomásától a 7-es kocsiállásról induló busszal érhető el a múzeum.

Autóbusszal
A buszok Budapestről az Újpest-Városkaputól indulnak Szentendrére. A menetidő kb. 30-35 perc. A szentendrei autóbusz-pályaudvaron kell átszállni a helyi autóbuszra, amely a 7-es kocsiállásról indul.

Közvetlen buszjáratokkal

• Budapest, Madách tér – Szentendre, Skanzen buszjárat
  Hétvégenként és ünnepnapokon az alábbi időpontokban: 10:00, 11:00, 12:00. A buszok a Batthyány téren (86-os buszmegálló, Duna felőli oldal) is megállnak a következő időpontokban: 10:15, 11:15, 12:15. A buszjárat a Skanzen főbejáratától Budapest, Madách térre indul: 14:30, 15:30, 16:30, 17:30.
• Szentendre belváros – Skanzen buszjárat
  Áprilisban hétvégenként, május 1. és október 31. között hétfő kivételével minden nap.
  A belváros és a Skanzen között közlekedő buszok 8 fő férőhelyesek. Csoportos utazási szándékukat, kérjük, jelezzék az alábbi számon: 70/942-2600.
  Szentendre, Rózsakert parkolóból (HÉV állomással szemben) indul: 9:00, 10:00, 11:00, 12:00, 14:00, 15:00, 16:00, 17:00. Dunakorzó megállóból (belváros, rév kikötő): 9:10, 10:10, 11:10, 12:10, 14:10, 15:10, 16:10, 17:10. A Skanzen főbejáratától indul: 9:30, 10:30, 11:30, 12:30, 14:30, 15:30, 16:30, 17:30. Busz információ: 70/365-7577

Autóval
Budapestről gépkocsival a 11-es úton juthatunk el Szentendrére. A városban a 11-es útról leágazó Sztaravodai (111-es) út mellett találjuk a múzeumot (a leágazás jelzése: Skanzen).

Kerékpárral
Biciklivel Budapestről a Margit hídtól kijelölt kerékpárúton lehet elérni Szentendrét. Szentendrén belül a sárgával jelölt utakon célszerű közlekedni.